Előző bejegyzésemben említettem a gabonafélék sokszínűségét, felhasználhatóságának rengeteg területét és a szervezetre gyakorolt töméntelen mennyiségű jótékony hatását. Sorozatom első részében a búzát ismerhetitek meg, annak jótékony hatásait és pár ötletes elkészítési módot. 🙂
A búza elsősorban liszt formájában kerül az élemiszeriparba, és a világ egyik legelterjedtebb gabonaféléje, ez Magyarországon sincs másképp.
Termeszteni legelőször Ázsiában és Afrikában kezdték el először, Egyiptomban például már évezredek óta jelen van, összességében azonban majdnem húszezer évre visszamenőleg jelen van termesztése a világon.
Ma már elsősorban Európa országainak életében is alapvető élelmiszer szerepét tölti be, valószínűleg amiatt, hogy magas sikér tartalma miatt kiválóan lehet keleszteni, így kegyeret gyártani belőle és a gabonafélék közül a búzát lehet a legtöbb módon elkészíteni ételeinkhez.
Egyes emberek növényi eredetű tojásnak is hívják és ez nem véletlen.
Ebben a növényben minden olyan tápanyag fellelhető, mely elengedhetetlen a szervezet számára, természetesen csak akkor, ha teljes értékűként fogyasztjuk el.
A finomítási eljárások során igen szélessé válik a búzából kinyert termékválaszték, s ezekben különböző arányokban találhatóak meg a létfontosságú anyagok, azonban minél jobban finomítják, ezek az anyagok kevésbé lesznek jelen a termékben.
Érdemes tehát a búzát is ( akárcsak a többi gabonafélét ) teljes értékű formájában fogyasztani, hiszen rengeteg tápanyag, só, cukor, zsír és vitamin található meg benne, igen nagy mennyiségben.
Azonban emellett vérképző, gyulladáscsökkentő és frissítő hatása is van, tele kalciummal, vassal, foszforral, magnéziummal, káliummal és jóddal.
Ha lelkileg, testileg fáradtak, gyengék vagyunk, remek hatást gyakorol ránk, valamint terhes és szoptató anyák számára is tökéletes, akárcsak pubertás idején.
Csökkenti a szív, érrendszeri megbetegedések esélyét, a máj működését jelentősen serkenti, ha rendszeresen fogyasztjuk.
Külső héja, azaz a korpa hosszú ideig fogyasztva megoldja az emésztéssel járó gondokat, de számos felhasználására sor kerül a szépségiparban is, de otthon fürdés közben is felhasználhatjuk, hiszen puhává teszi a bőrt és nyugtató hatása is van.
A búza csírájában található meg a legtöbb és legértékesebb tápanyag.
Ez tartalmazza a legtöbb enzimet, vitamint, fehérjét, ásványi sót és vitamint, érdemes tehát a csírázás korszakában is fogyasztani.
A búzacsírásból kinyert búzacsíraolaj is igen értékes, mert remek antioxidáns, a bőrrel érintkezve nagyon jó védő, puhító és tápláló hatást gyakorol, azonban nem szabad túlzásba esni.
Ezeket a tulajdonságokat ismerve tehát méltán aláírhatjuk hogy a búza remekül beépíthető az étrendünkbe, hiszen rengeteg olyan anyagot tartalmaz, mely létfontosságú egy egészségesen működő szervezet számára.
Végezetül íme egy recept is:
Búzasaláta
Ami kell hozzá:
150 g szemes búza
2 paradicsom
1 paprika
2 citrom leve
2 gerezd fokhagyma
metélőhagyma
száraz étkezési élesztő
őrölt csípős paprika
olívaolaj, só
Így készítsd el:
Mosd meg és áztasd be a búzát pár órára, ezután főzd meg egy hagyományos recept alapján, majd hagyd kihűlni.
Ezután a paradicsomot és a paprikát is mosd meg, majd kockázd fel, s tedd hozzá a szintén apróra vágott metélőhagymát.
Ha ezzel kész vagy, az olívaolajból, a citromléből és az összezúzott fokhagyma gerezdekből, sóból, paprikából készíts salátaalapot és tedd hozzá az élesztőt is.
Ha jól összekeverted, hagyd az ízeket kicsit összeállni körülbelül egy órán át és tedd hozzá a már kihűlt búzát és zöldségeket és fél óra múlva tálalhatod is! 🙂
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg és lájkold a Facebook oldalamat is, hiszen a Tündérkert már ott is jelen van! 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: